Börtönkarrier
A Komáromi Jókai Színház Börtönkarrier című zenés vígjátéka vendégeskedik a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2016. április 15. péntek, 19:00
Tauno Yliruusi, a nemrégiben elhunyt finn szerző drámai alapanyaga is fordított sémából indítja a történetet. Azt fejtegeti, hogy a börtönben nagyobb védettségben, biztonságban élhet korunk agyonhajszolt, agyonbürokratizált embere, mint szabadlábon. Hát még ha bűnöző! A komédia főhőse is minden tőle telhetőt megtesz, hogy minél hosszabb időt tölthessen börtönben, azért szökik meg a lehető legfeltűnőbb módon cellájából, majd a „civil” életben is minden cselekedetét ez a szándék motiválja. Nem rajta múlik, hogy mégsem éri el célját.
Ebből az alaphelyzetből indult ki a szerzőpáros Erdeős Anna, aki a darab rendezője is egyben, és Szemenyei János, a fiatal, de elismert zeneszerző, s zenés vígjátékká gyúrták az eredetileg prózai színdarabot.
Erdeős Anna leporolta és újraértelmezte Yliruusi történetét, metszőbbre, élesebbre fogalmazta a társadalmi konfliktusokat. Kiragadta a kicsit álmos finn világból a történetet és egy mindannyiunk számára ismerős korrupt, deformált társadalmi modellt állított, ahol a gazságnak semmi nem szabhat határt, ahol bukni csak felfelé lehet.
Az előadás bevállaltan Brecht Koldusoperájára asszociál. Erdeős Anna dalszövegei nem érzelgős versikék, hanem kőkemény kritikával megfogalmazott szociológiai pillanatképek, Szemenyei János zenéje, songszerű dalai Kurt Weill dalainak frissességét, dinamikáját, humorát idézik meg.
Az előadás formai világa is ezt a színházi stílust célozza meg. A hátradőlős, édes-bús mindentől távoli történetmesélés helyett most kénytelenek leszünk tükörbe nézni. Magunkra ismerünk-e, felismerjük-e a körülöttünk lévő hatalmi gépezet szereplőit? Vajon nekünk mit jelent a szabadság? A konfortzónát? A biztonságot? A helyzetek állandóságát és kiszámíthatatlanságát?
„A szabadság számomra régebben a teljes akadálytalanságot jelentette – írja Hamvas Béla. – Ez persze nem szabadság volt, hanem önkény; most tudom, hogy szabadnak lenni annyi, mint biztos tudatában lenni annak, mi van, és hol van, és tudni, hogy a dolgok között miképpen kell mozogni.”
És Ön? Tudja, hogy kell mozogni és előrejutni a világ dolgai között? Szabadság, testvériség… és így tovább? Vagy ezek már csak egy letűnt korszak megsárgult relikviái? Ha kételyei lennének, ha netán elbizonytalanodott, tartson velünk, ha válaszokat nem is kapna – kérdezzünk együtt!
Ajánlatunk
Az előadás egy generációs keresztmetszet sodródásról, identitás és boldogság keresésről, életkezdési válságról, kapunyitási pánikról.
Móricz itt most nem bírál, nem mond erkölcsi ítéletet, nem erőlteti a nagy életproblémákat. Csak visszaemlékszik egy olyan világra, amely Atlantiszként süllyedt el az idők tengerében s úgy maradt az emlékezetben, mint a boldog jólét, a könnyelmű vidámság kora.
Molnár Ferenc nemzetközileg is elismert ifjúsági regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb irodalmi mű. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is.
Ajánló
Az Orlai Produkció vendégjátéka Thomas Bernhard kultikus szövege, A színházcsináló alapján készült. A címszerepet Alföldi Róbert játssza, a rendező Pelsőczy…
Ez az előadás a szembenézésről szól – és arról a furcsa humorral átitatott fájdalomról, amit úgy hívunk: Élet. Írta: Háy…
Székely Csaba darabja Alföldi Róbert rendezésében a Budaörsi Latinovits Színház vendégelőadása, egykori szombathelyi művészekkel: Hartai Petrával és Mertz Tiborral a…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!














