Barokk 2.
A Kodály Filharmonikusok kamarazenekari sorozatának koncertje Bényi Tibor állandó karmester vezénylésével. Zongorán közreműködik Somogyi-Tóth Dániel, Debrecen város főzeneigazgatója. Ének: Tarnóc Daisy Laura.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. március 5. kedd, 19:00
BAROKK 2.
Műsor:
J. S. Bach: III. (G-dúr) „Brandenburgi verseny” BWV 1048
J. S. Bach: f-moll zongoraverseny, BWV 1056 /
J. S. Bach: „Ich habe genug” BWV 82 – egyházi kantáta / J. S. Bach: D-dúr szvit, BWV 1068
Közreműködik: Tarnóc Daisy Laura – ének / Kodály Filharmonikusok
Zongorán közreműködik: Somogyi-Tóth Dániel
Vezényel: Bényi Tibor
Az elmúlt évtizedek zenei divatjának következtében szinte az egész barokk és klasszikus repertoár előadása az ún. régizenei együttesek specialistáinak kezébe került. A kortárs szimfonikus zenekarok viszonylag ritkán vállalkoznak a 19. század előtti szerzők megszólaltatására, tartva attól, hogy előadásmódjuk nem lesz elég autentikus. Ezért különösen örvendetes, hogy a Kodály Filharmonikusok egy egész koncertet szentelnek J.S. Bach művészetének, bizonyítva azt, hogy az érvényes tolmácsoláshoz a korabeli játékmódok és frazeálás ismerete mellett, továbbra is szükségeltetik az előadói egyéniség és fantázia. Johann Sebastian Bach hat Brandenburgi versenyének sorozatát 1721-ben komponálta, és Christian Ludwig brandenburgi őrgrófnak ajánlotta. Az egyes művek hangszerösszeállítása eltérő, a mai koncerten megszólaló 3. G-dúr concerto három-három hegedű, brácsa és gordonka szólamot tartalmaz a szokásos csembaló continuo mellett. A darab szélső, ritornell-formát alkalmazó gyors tételei virtuóz vonósanyagot tartalmaznak. A nyitótétel motívikája Bach BWV.174-es „Ich liebe den Höchsten von ganzem Gemüte” című kantátájának sinfoniájában is megjelenik. A szélső gyors tételeket mindössze két harmónia kapcsolja össze, ezen a ponton rövid szólókadenciára ad lehetőséget a zeneszerző.
Johann Sebastian Bach f-moll zongoraversenyének keletkezését számos bizonytalanság övezi. Szélső tételei feltehetően egy elkallódott g-moll hegedűversenyből valók, a középső pedig valószínűsíthetően az ugyancsak elveszett F-dúr oboaversenyből származhat, melynek megkapóan szép dallama az Ich steh mit einem Fuß im Grabe (Fél lábbal a sírban állok) kezdetű kantáta nyitótételében is megjelenik. Az ilyen módon egységessé vált háromtételes mű első tétele gyors tempójú és ritmikusan élénk, a második lassú és bensőségesen lírai, míg a finálé újra virtuóz jellegű. A kifinomult dallamok, gazdag harmonikus felületek, valamint a szólista és zenekar közti interakció mélysége miatt ez Bach egyik legnépszerűbb versenyműve.
Bach "Ich habe genug" (BWV 82) című kantátája a barokk korszak egyik kiemelkedő egyházzenei alkotása. Keletkezése eredetileg 1727-re tehető, az akkortájt elhunyt II. Johann Georg von Geyer herceg emlékére íródott. A német cím – 'Ich habe genug"(magyar fordítás szerint "elegem van") – reflektál a kantáta központi témájára, ami nem más, mint a halálvágy és az örök üdvösség reményének kifejezése. Bach később több változatot is készített a műből. A koncerten elhangzó második verzió az eredeti basszus szólam helyett szoprán szólistát alkalmaz, melyhez a vonósok mellett egy szólófuvola is társul. A három áriából és két recitativóból álló kantáta szépsége és mélysége a zene és a szövegmagasrendű egymásra találásában rejlik.
A barokk zeneirodalom egyik emblematikus műve Bach D-dúr szvitje a mester lipcsei működése idején – feltehetően 1730-ban – keletkezett. Partitúrája a vonósok mellett három trombitát, két oboát és üstdobot ír elő. Kezdő – Ouverture – tételét követően a vonóskar szólaltatja meg a híres Air-t, mely felséges nyugalmával és emelkedettségével Bach dallamalkotó művészetének egyik legszebb példája. Az ezt követő három tánctétel – a Gavotte, Bourrée és Gigue – vitalitásával és hangszerelésének pompájával emeli föl a hallgatót.
- baljos –
Ajánlatunk
Nyers és őszinte, mégis humorral él – és épp ez az ellentmondás teszi olyan színházivá: nevetünk ott, ahol talán sírni kéne.
Molnár Ferenc nemzetközileg is elismert ifjúsági regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb irodalmi mű. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is.
Fenyvesi Orsolya színházi szövege, a Leláncolt Prométheusz, a XXI. század frissessége felől közelít Aiszkhülosz klasszikusához. Filozofikusan könnyed, költőien humoros. A Tér 12 és a Szkéné közös előadásában visszatér színházunkba Bán Bálint (Tisztítótűz) és Bánki Mihály is (A Pál utcai fiúk).
Ajánló
Amikor a kilátástalanság és a szorongás az alapvető élettapasztalat, az emberek ösztönösen indulatosabbak és kegyetlenebbek egymással. Napról napra az lesz…
Darvas Benedek könnyed zenei világával és Varró Dániel virtuóz dalszövegeivel elevenedik meg Rejtő Jenő népszerű regénye ebben az egyedülálló zenés…
Móricz itt most nem bírál, nem mond erkölcsi ítéletet, nem erőlteti a nagy életproblémákat. Csak visszaemlékszik egy olyan világra, amely…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!


