Kodály 133
Legendás koncertek III.
Kodály 133
1918. május 7. – Kodály Zoltán szerzői estje
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Onsdag, 16. December 2015 19:30
Kodály Zoltán második zeneszerzői estjére, amelyen a Waldbauer-Kerpely Kvartett és Bartók Béla mellett Kálmán Oszkár lépett fel, 1918 májusában került sor. A hangverseny kritikai fogadtatása ellentmondásos volt. Meglepő például, hogy a korabeli kritikusok között akad olyan, aki a harmincas évei derekán járó Kodályt még fiatal zeneszerzőnek tekinti, olyan pályakezdő, saját hangját még tétován keresgélő alkotónak, aki rászorul az atyáskodó dorgálásra. A beszámolók szinte hemzsegnek a „de” kötőszócskától: „igazi tehetség, de még nem forrt ki”, vagy „nagy és izmos, de tévúton járó tehetség”. Néhányan a folkloristát hallják ki a darabokból, „a népművészet természetes szépségei bizonnyal nélkülözhetetlen elemei minden egészséges művész fejlődésének, de ha előtérbe állítják, nemcsak erőltetett primitívséget okoz, hanem egyhangúságot is”. A Zeneakadémia legendás koncerteket újrajátszó sorozatának harmadik estjén a Kodály Vonósnégyes, Fülei Balázs, Bretz Gábor és Fenyő László bújnak a legendás muzsikusok bőrébe a hangversenyen, amelyre Kodály 133. születésnapján kerül sor.
Műsor:
Kodály: Duó hegedűre és csellóra, op. 7
Kodály: Dalok (Magányosság, Levéltöredék, A tavasz, Az erdő, Búsan csörög a lomb, A farsang búcsúszavai)
Kodály: Szólószonáta gordonkára, op. 8
Kodály: II. vonósnégyes, op. 10
Fülei Balázs (zongora); Bretz Gábor (basszus); Éder György, Fenyő László (cselló); Falvay Attila (hegedű) Eredeti fellépők: Kerpely Jenő (cselló); Waldbauer Imre (hegedű); Bartók Béla (zongora); Kálmán Oszkár (ének); Waldbauer-Kerpely
Kvartett Kodály Vonósnégyes
Aktuelt
Az Orlai Produkció vendégjátéka Thomas Bernhard kultikus szövege, A színházcsináló alapján készült. A címszerepet Alföldi Róbert játssza, a rendező Pelsőczy Réka.
Molnár Ferenc nemzetközileg is elismert ifjúsági regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb irodalmi mű. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is.
Amikor a kilátástalanság és a szorongás az alapvető élettapasztalat, az emberek ösztönösen indulatosabbak és kegyetlenebbek egymással. Napról napra az lesz a legfontosabb kérdés, hogy ki a vadász és ki a vad.
PÅ PLAKATEN
Székely Csaba darabja Alföldi Róbert rendezésében a Budaörsi Latinovits Színház vendégelőadása, egykori szombathelyi művészekkel: Hartai Petrával és Mertz Tiborral a…
Nyers és őszinte, mégis humorral él – és épp ez az ellentmondás teszi olyan színházivá: nevetünk ott, ahol talán sírni…
Móricz itt most nem bírál, nem mond erkölcsi ítéletet, nem erőlteti a nagy életproblémákat. Csak visszaemlékszik egy olyan világra, amely…
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.